Miután hideg légtömeg söpört végig a kontinens nagy részén, Európa számos részét késő tavaszi fagyok sújtják.

Íme, milyen stratégiákat alkalmaztak a svájci borászok, hogy megvédjék szőlőültetvényeiket a fagy ellen.

E fagyok legfőbb veszélyforrása a kedvezőtlen előfordulásuk, hiszen az előző hetek rendkívül meleg időjárása után a növényzet jelentős előnyre tett szert.

A svájci Rajna-völgyben péntek reggelre -3 fokig csökkent a hőmérséklet. A magas alpesi völgyekben, Engadinban pedig még ennél is hidegebb volt, a hőmérséklet majdnem -8 fokig süllyedt.

A helyi szőlősgazdák a szőlősorok között elhelyezett több ezer parafingyertyával próbálták megvédeni a szőlőültetvényeiket.

De más módon is meg lehet védeni a növényeket a fagytól. Például a gyümölcsösök védelmére használják a locsoló öntözést is, amely jégréteget hoz létre a növények érzékeny részein.

Furcsa módon ez a jégréteg oly módon képes megvédeni a gyümölcsöket a fagykártól, hogy plusz hőt, látens hőt termel, hiszen a víz állapotváltozása során hőt ad le környezetének, amikor folyékony állapotból szilárd halmazállapotúvá válik.

A nagy ventilátorokkal mozgatott levegő a helyi fagyok ellen is védelmet nyújthat, mivel átkeveri a légréteget az alsóbb és alacsonyabb rétegekben is. A füst a hideg tavaszi éjszakákon a hőmérsékletcsökkenés ellen is hat, bár meglehetősen környezetszennyező védekezési módszer.