Top Téma - aktuális

Megnyugszik a légkör felettünk, szárazra fordul az idő. Itt a lehetőség, hogy kimozduljunk, ugyanis legfeljebb csak hószállingózás fordulhat elő. Vasárnap már front érkezik, többfelé csapadékkal.

A felhős ég mellett köd nehezítheti a közlekedést, mind pénteken mind pedig a szombati napon. Számottevő mennyiségű csapadék ezeken a napokon nem várható, esetleg csak hószállingózás, szitálás, esetleg ónos szitálás alakulhat ki. A légmozgás is mérsékelt marad, egyedül Sopronban élénkülhet meg a délkeleti szél.

Hajnalonként jelentősen lehűl a levegő az ország északkeleti negyedében, főként azokon a hóval borított tájakon, ahol szélcsend lesz, másutt általában -5, -2 °C-ig hűl le a levegő. Míg pénteken és szombat délután általában 0 és +3 fok között alakulnak a maximumok.

Vasárnap már megérkezik a front felhőzete nyugat felől. Több helyen várható csapadék, az ország északi felén elsősorban havazás, havas eső, míg a déli részeken inkább eső, valószínű. A hajnali, illetve az esti órákban ónos eső is kialakulhat! A folyamatos tájékozottság érdekében a csapadék halmazállapotát Radartérképünkön követhetik.

A csúcsértékek az ország északkeleti felét leszámítva enyhébben alakulnak néhány fokkal, míg az előbb említett keleti területeken számottevő változás nem tapasztalható majd a hőmérsékletek szempontjából.

Kimagaslóan meleg őszi évszakot zártunk az éves átlagokhoz viszonyítva. Az ősz első felében egy igen hosszú indián nyárban volt részünk, míg a második felében egykettőre téliesre és csapadékosra fordult az idő.

A mérések kezdete óta, vagyis a 20. század elejétől számítva az eddigi legmelegebb ősz áll mögöttünk. Az évszak középhőmérséklete 13,3 °C, míg az 1991-2020-as átlag, amelyhez viszonyítunk, 10,7 °C. Mindhárom hónap pozitív hőmérsékleti anomáliával zárt.

Például, ha egy adott hónapban a tényleges hőmérséklet meghaladja az átlagos hőmérsékletet, akkor pozitív hőmérsékleti anomáliának nevezik. Ha alacsonyabb, akkor negatív hőmérsékleti anomáliáról beszélünk. Az anomáliák elemzése segíthet az időjárási mintázatok és az éghajlati változások jobb megértésében, valamint a különböző területeken bekövetkező események előrejelzésében.

Idén az országos átlag 197,7 mm volt, ami 25%-kal több, mint az éghajlati norma. A szeptemberi hónapban közel 40%-os csapadékhiány volt az országban.

Ezt követően a november nemcsak, hogy behozta a lemaradást, de az ekkor lehullott csapadék duplája volt az ilyenkor megszokottnak.

Elő a fényképezőkkel! A hétvégén lenyűgöző pillanatokban lehet részünk, ugyanis a hétvége felé közeledve, ahogy egy anticiklon húzódik fölénk, a levegő párássá válik, ködfoltok kialakulása valószínű. A fagypont alatti levegőben pedig reggelre zúzmarában pompázó természetben lehet részünk!

Mi is a zúzmara?

Jellegzetes időjárási jelenség, amely olyan jégkristályokból áll, amelyek a levegőben lévő párából fagynak ki. Általában hideg, párában gazdag éjszakákon alakul ki, amikor a hőmérséklet a fagypont alá süllyed. A zúzmara a tárgyak felszínén, például növények levelein, autók tetején vagy más felületeken képződik.

Ez a jelenség igazi télies hangulatot kölcsönöz a környezetnek, és látványos, csillogó réteget hoz létre a tárgyakon. A zúzmara nem ugyanaz, mint a hó vagy a jég, mivel kisebb kristályokból áll, és inkább a pára fagyasztásának eredménye, nem pedig közvetlenül a levegőből származó hókristályok lerakódása.

Hazánkban a leggyakrabban decemberben és január hónapban a legvalószínűbb a zúzmara előfordulása.

A zúzmara-képződéshez egyes feltételeknek kell teljesülni:

A zúzmarás helyzetek könnyedén válhatnak veszélyforrássá, ugyanis a zúzmara-lerakódás súlya egészen nagy méreteket ölthet. Felelős az építmények, villanyvezetékek megrongálódásáért, továbbá ezekben az esetekben fokozott figyelem szükséges kültéri tartózkodás esetén, ugyanis egy zúzmarával borított faág akár komoly sérüléseket okozhat.

Folytatódik a csapadékhullás többfelé az országban, amely továbbra is hó, havas eső formájában is valószínű, ugyanis a mediterrán ciklon hazánk fölött vesztegel az előttünk álló két napban. A hétvége felé közeledve pedig egyre eseménytelenebbé válik időjárásunk, ugyanis ekkor már egy rövid ideig fennálló anticiklon alakítja időjárásunkat.

A mediterrán ciklon nedves, páradús légtömegeket juttat el a Kárpát-medence térsége fölé, amelyekből a csütörtöki napon tovább folytatódik a csapadékhullás. A csapadék súlypontja egyre jobban kelet felé helyeződik. Az Alpokalja kiterjedt térségében szakadozottabbá válik a felhőzet, míg másutt eleinte intenzív majd egyre gyengébb havazásra lehet számítani. A hőmérséklet számottevően nem változik, azonban hajnalban a havas és főként a szélvédett részeken – 5 °C alá is lehűlhet a levegő.

Az északnyugati szél többfelé megélénkül, amely a hóval borított területeken hordhatja a havat és hótorlaszokat képezhet, illetve tovább ronthatja a látástávolságot. Péntek hajnalban, reggel többfelé ébredhetünk ködös részekre, főként azokon a részeken, ahol szakadozottabbá válik a felhőzet.

Pénteken és a hétvégén már érvényesül az anticiklon hatása, száraz idő valószínű. Ezen időszak alatt ugyan bőven lesz felhő az ország nagy részén, de ezekből nem várható csapadékhullás. A száraz időjárás ellenére azonban a levegő párássá válik, nagy területen képződik köd és pára.

Néhány fokkal visszaesik a hőmérséklet, ugyanis északról hidegebb és szárazabb légtömegek áramlanak fölénk.

Vasárnap reggelre már meg is érkezik a következő front nyugat felől. Egy hidegfront borzolja a kedélyeket, ugyanis némi havat is hoz magával, illetve helyenkén ónos szitálásba is válthat a csapadék.

A jövő hét elején marad a párás, ködös idő, többfelé várható eső, illetve záporos jellegű csapadék. Hőérzetünkön tovább ronthat az időnként meg-megerősödő délies szél.

A folytatásban, december közepére egy átmeneti, néhány fokos enyhülés körvonalazódik ismét visszaesik a hőmérséklet, közelítve ezzel a sokévi átlaghoz.

A nappalok még mindig egyre rövidebbek és rövidebbek, de van egy jó hírünk! Már nem sokáig! Ugyanis érkezik egy bűvös fordulópont!

A nappalok hossza még mindig egyre rövidebb és rövidebb, az éjszakák pedig még mindig egyre tovább hosszabbodnak. A december 22-ei téli napfordulóval azonban elérkezik a fordulópont és ezt követően a nappalok ismét egyre hosszabbak lesznek.

A karácsonyi hónap az év legsötétebb hónapja, ezen időszak alatt a legkevesebb a napfénytartam. Magyarországon a nap hossza a december 22-i napfordulóra alig 8 és fél órára zsugorodik.

A téli napforduló egy éves jelenség, amely a Föld északi féltekéjén idén december 22-én következik be. Ez a nap az, amikor a Föld északi részén a Nap a legalacsonyabb szögben kel és nyugszik, ami a legrövidebb nappal és leghosszabb éjszakával jár.

Ebben az időpontban a Föld tengelye a legnagyobb mértékben hajlik el a Nap felé, és ezért a nap sugarai az északi félteke területén a leglaposabb, vagyis a legkisebb szögben érik el a Földet. Ezt a pillanatot nevezzük téli napfordulónak. A napfordulókat hagyományosan fontosnak tartják sok kultúrában, és sok helyen ünnepi eseményekkel vagy hagyományokkal kapcsolódhatnak össze. Az északi félteke téli napfordulójától kezdve a nappalok ismét hosszabbodni kezdenek, és a tavaszi egyenlítő után a nappalok egyre hosszabbak lesznek, egészen a nyári napfordulóig.

Lassan tehát elérjük a fordulópontot, és a nappalok fokozatosan, ismét hosszabbodnak majd. Bár karácsonykor még ez alig észrevehető, az év végére a nappalok hossza körülbelül 4 perccel nő.