Az előző Top Témákban a magasszintű felhőkkel foglalkoztunk, most pedig a közép- és alacsonyszintű felhőket tesszük közérthetővé.

A középszintű, más néven középmagas felhők a 2-2,5 és 7 km-es magasságban helyezkednek el. Halmazállapotuk kevert, egyaránt találhatóak bennünk jégkristályok és túlhűlt vízcseppek. Vertikális kiterjedésük elég nagy, ezért előfordulásuk esetén eltakarják, vagy erősen szűrik a napot. Ebből adódóan egyes időjárási helyzetekben akár jelentős hőmérsékletbeli külünbséget okozhatnak kis területen belül is, ugyanis például míg a vastag felhőtakaróval borított részeken egyáltalán nem szűrődnek át a napsugarak, addig kicsivel odébb akár 5-6 fokkal is magasabb értékeket mérhetünk, ahol sugárzó napsütés a jellemző. Ez a típus már képes gyenge csapadékhullást okozni, de olykor ez a hulló csapadék elpárolog mire földet érne.

Alacsonyszintű felhők a 2-2,5 km-es magasság alatt találhatóak. Leginkább vízcseppekből állnak, de alacsonyabb hőmérséklet esetén, a téli hónapokban már előfordulhat bennük jég-, hókristály, hópehely. Csapadékot nem minden fajta ad, például egy fejlődő állapotban lévő gomolyfelhő csak későbbi életszakaszában képes csapadékhullást, záport produkálni. Azonban a csapadékot adó, alacsonyszintű felhőtípusok már különböző intenzitású és típusú csapadékot is adhatnak. Gondoljunk csak a frissítő nyári záporokra, amelyek érett gomolyfelhőkből állnak, vagy arra a szürke, őszi napra, amikor éppen csak egy-két csepp eső hullik a fejünkre, amiért még az esernyőt is lusták vagyunk elővenni.