Ahogy a hőmérséklet fokozatosan csökken, és a nappalok rövidülnek, úgy igazodunk mi is az évszak ritmusához. A fák levelei elkezdenek színesedni, a természet lelassul, az állatok közül sokan téli álomra készülnek, míg mások elkezdik felhalmozni az élelmet a hideg hónapokra.

Meteorológiai szempontból a mérsékelt égövi régiókban a nyári hőséget követő és a téli hideget megelőző időszak, amely átmeneti időjárási jelenségeket hoz magával.

Hőmérséklet

Az évszak elején még gyakoriak a kellemesen meleg napok, de az éjszakák már hűvösek lehetnek. Ahogy haladunk előre az őszben, a nappali hőmérséklet egyre csökken, és egyre gyakoribbak a hidegebb napok, különösen novemberben, amikor már közeledik a tél.

Csapadék és felhőzet

Az ősz a csapadékos időszakok egyik kiemelkedő része. Az esők egyre tartósabbak, hasonlóan a felhőzethez, ami egyre inkább felveszi "stratiform" jellegét, vagyis egyre többször látunk szürke eget az ősz előrehaladtával. A csapadékmennyiség régiónként változó, de az őszi időszakban jellemző a növekvő csapadékhajlam. A ködös reggelek szintén egyre gyakoribbá válnak a hajnali órákban és egyre nehezebben szakadnak fel a nap regeli sugaraiban.

Szél

Az őszi szél gyakran hoz magával lehűlést, amely érezteti hatását a hőérzetben is.

Az ősz egyik jellemző meteorológiai jelensége a dér és a fagy. Az évszak vége felé már megjelenhet az első fagy, különösen az északi vagy magasabban fekvő területeken. A fagyok időszaka általában novemberben kezdődik, amikor a hajnali hőmérsékletek gyakran nulla fok alá süllyednek.