A hidegebb hónapokban sokan kíváncsiak vagyunk arra, hogy fog-e havazni a környékünkön. Mindezt előrejelzni trükkösebb, mint gondolnánk.

A havazást valójában nagyon nehéz előre jelezni, és a legalapvetőbb az, hogy soha ne higgyünk a három napnál hosszabb időre szóló előrejelzéseknek. Még az egy napra előre szóló előrejelzések is pontatlanok lehetnek. Ez leginkább a hőmérsékleten, a tengerszint feletti magasságon és a földrajzi elhelyezkedésen múlik.

A levegő hőmérséklete talán a leglényegesebb szempont, amikor a havazás előrejelzését nézzük. Általában, ha a hőmérséklet 0 °C alatt van, havazás lehetséges. A fagypont alatti hőmérséklet szárazabb és porhanyós havat hoz. Bár ez egyszerűen hangzik, az, hogy a csapadék valóban hó formájában éri-e el a talajt, a légrétegek alsóbb hőmérsékletétől függ.

A legtöbb csapadék először hó formájában hullik a felhőkből, néha még a nyári hónapokban is, mivel a légkör magasabban lévő részein sokkal hidegebb van. Ha a levegő hőmérséklete elég alacsony a rétegekben, akkor valószínűleg hó formájában marad. Ha a hó egy melegebb légrétegben halad át, akkor megolvad, és eső vagy havas eső lesz belőle.

A magasság egy másik fontos szempont. Minden 100 m emelkedés után a hőmérséklet (száraz levegőben) 1°C-kal csökken. Ez a magyarázata annak, hogy a hegycsúcsokon ősszel és télen gyakran több hó esik, mint az alacsonyabban fekvő területeken.

Harmadszor, a helyszín jelentősége. Ha városban vagy a tengerparton élsz, akkor valószínűleg melegebb lesz, mint a környező területeken, ezért a havazás akár csak néhány kilométerrel arrébb is előfordulhat. Ugyanez vonatkozik a magasabban fekvő területeken, mivel ott általában hidegebb a levegő.