Az aktuális kutatások és adatok alapján a földmag lassabban forog, mint az őt közvetlenül körülvevő rétegek. Mindez a földrengések keletkezéseinek okai is lehetnek.

A Föld belső magja szilárd halmazállapotú, legnagyobb részben vasból és nikkelből áll. Valószínűsíthető, hogy a mag a Nap felszínéhez hasonló hőmérsékletű, amit folyékony fémes réteg vesz körül. A forgómozgás a külső magban keletkező mágneses mező és a földkéreg alatt elhelyezkedő köpeny gravitációs hatásának eredménye.

A földmag rotációja az elmúlt években folyamatosan lassul. Peking város egyetemének tudósai szerint még az is megtörténhet, hogy ez a lassuló forgás idővel akár teljesen le is állhat. Mindez a mi életünket a Föld felszínén előreláthatólag nem befolyásolja, bár egyes tanulmányok szerint a naphossz egy ezredmásodperccel megváltozhat.