A megfelelő levegőminőség fontos tényező az egészségünk szempontjából, napjainkban pedig egyre jobban felértékelődik szerepe.

A városi területeken a járműforgalom és az ipari tevékenységek gyakran negatívan befolyásolják a levegőminőséget, ami számos egészségügyi problémát okozhat pl. szem- és nyálkahártya irritáció, fejfájás, rosszullét, néhány vegyület pedig rákos megbetegedéseket is.

Szénvegyületek tökéletlen égése során jön létrejövő gáz, amely színtelen, szagtalan. Kibocsátása elsőként emberi, azaz antropogén tevékenységekkel jön létre.

A légzéssel a véráramba kerül, és ott különböző rekaciók során karboxi-hemoglobin jön létre, amely jelentősen csökkenti a vér oxigén-szállítását. A CO2 mérgezés mértékétől függnek a tünetek, amelyek a fejfájástól, szédüléstől egészen a halálig terjednek.

Elsősorban vulkáni tevékenységből és ún. redukált kénvegyületek (pl. hidrogén-szulfid) oxidációjával történik. Ezt a gázt jelenleg az izlandi vulkán környezetében érezhették az ottélők, ezért is rendelte el a helyi hatóság az evakuálást a területen. A levegő oxigénjével reakcióba lépve kén-trioxid keletkezik, amelyből vízzel való érintkezésével kénsav keletkezik. Ez az anyag a felszínre juthat nedves ülepedéssel (pl. eső formájában), ekkor savas eső hullik; továbbá száraz ülepedéssel, amikor a részecskék a légköri folyamatokkal kerülnek a felszíni tárgyakra.

Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenységek hatása a levegőminőségre világszerte aggodalomra ad okot, és az intézkedések a tiszta levegő megőrzése érdekében egyre fontosabbak, ugyanis a szennyezőanyagoknak való hosszú távú kitettség egészségügyi problémákat okozhat.