Amikor a hőmérséklet fagypont közelében van és érkezik egy kellően nedves légtömeg, akkor eldől, hogy hó, havaseső vagy eső lesz-e. A következőkben elmagyarázzuk, hogy miért kell az előrejelzésben szereplő havazást fenntartásokkal kezelni.

A havazást nagyon nehéz előrejelezni, így ha egy általános szabályt jegyzel meg ebből a cikkből, akkor az az, hogy soha ne fogadj olyan hóelőrejelzésre, amely három napnál hosszabb időre szól. Még az egy napra szóló előrejelzés is tévedhet olykor.

Elmagyarázzuk, miért?

A légkörben magasabban lévő levegő hőmérsékletétől is függ, hogy a csapadék valóban hó formájában éri-e el a talajt. Ha a levegő hőmérséklete elég alacsony a hópelyheknek a légrétegeken keresztül történő teljes áthullása során, akkor nagy a valószínűsége, hogy hó formájában marad meg.

Ha azonban a hópelyhek a légkörben a földfelszín felé haladva egy melegebb légrétegen haladnak át, akkor ott megolvadnak, és eső vagy havas eső hullik le. Tehát bár a felszínen a levegőt elég hidegnek érzékeljük, a hőmérséklet a magasabb légrétegekben eltérő lehet.

A magasság szintén meghatározó. Általánosan véve a légkörben felfelé haladva 100 méterenként körülbelül 1 fokkal csökken a hőmérséklet. Ezért esik gyakran több hó a hegycsúcsokon, mint az alacsonyan fekvő területeken.

Harmadszor, a helyszín is fontos. Ha városban vagy a tengerparton élsz, valószínűleg a környezetedben enyhébb az idő, mint vidéken vagy a tengerparttól távolabb eső helyeken. Így havazás csak néhány kilométerrel arrébb lehet.