A világűr szikrázó titkot rejt magában. Újabb és újabb tudományos kutatások bizonyítják az ún. gyémántesőt.

Nálunk a gyémánt elég ritka, különleges és nagyon drága. Ezzel szemben az atmoszférában az Uránusz és Neptunusz esetében a kutatások alapján teljes más a helyzet.

A felhő alatt víz, ammónia és metán keveredik össze. A planétákon uralkodó óriási nyomás hatására a metán szétesik, így szabadjára engedi a szénmolekulákat. A szabad szénelemek összekapcsolódnak és rendkívül nagy nyomás alatt összenyomódnak és gyémánt keletkezik. A gyémánt 99,99 %-ig szénelemekből áll.

Ezek a gyémántok végül esőként hullanak le a fenti hidegebb rétegekből a planéta forró magja felé, ahol gőzzé válnak, majd ismét a külső perem felé haladnak. És a körforgás kezdődik elölről.