A Utah állambeli Nagy Sós-tó, a világ harmadik legnagyobb sós tava példátlan válsággal néz szembe: a rekordalacsony sótartalommal és történelmi méretének rendkívüli csökkenésével.

Az amerikai Földtani Intézet 2023 júliusában a valaha mért legalacsonyabb szintről számolt be, míg szeptemberben a tó déli ága soha nem látott sókoncentrációt ért el, ami veszélyezteti a vándormadarak számára létfontosságú ökoszisztémát.

A kritikus helyzet okait a tartós szárazságnak és a vízelvezetésnek tulajdonítják, amelyek a tó vízszintjét veszélyeztetett szintre hozták. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a Nagy Sós-tó hanyatlása veszélybe sodorhatja a vándormadarak millióinak fontos táplálkozóhelyét, ami kihat az egész táplálékláncra.

A két, vasúttal elválasztott mellékágból álló tó sótartalma jelentősen megnőtt az északi ágban, amely történelmileg kevésbé volt sós, mint a déli ág. A déli mellékág sótartalma elérte a 18%-ot, ami meghaladja azt a kritikus küszöbértéket, amely felett az alapvető mikroorganizmusok elpusztulásának veszélye áll fenn.

A három folyó által táplált déli ág ökoszisztémáját egyedülálló növény- és állatvilág jellemzi, beleértve az artériákat és a sósvízi legyeket, amelyek számos vándormadár számára nyújtanak alapvető táplálékot. Az emelkedő sótartalom és a vízszint csökkenése veszélyezteti ezt a bonyolult táplálékláncot.

Bonnie Baxter, a Westminster College biokémikusa szerint a legfőbb aggodalom az, hogy a magas sótartalom károsíthatja a víz alatti mikrobaközösségeket, ami pusztító hatással lehet az ökoszisztémára. A tápláléklánc szempontjából létfontosságú legyek a tó felszínére rakják petéiket, de a lárvák számának csökkenése és az elpusztult bábok megjelenése visszafordíthatatlan károkat okozhat.