Az egyik legritkább meteorológiai jelenség, amikor a felhők hullámszerűen mozognak: ezt nevezzük Lord Kelvin és Hermann von Helmholtz, a két híres fizikus után Kelvin-Helmholtz felhőnek, más néven Kelvin-Helmholtz hullámnak.

A különböző hőmérsékletű és sűrűségű levegőrétegek határai között - ahol egymástól lényegesen eltérő a szélsebesség - alakulnak ki ezek a bámulatos formájú felhők. A légrétegek érintkezési pontjánál, ahol a felső réteg sebesebben, az alsó pedig meglehetősen lassabban mozog, instabilitás jön létre. A gyors, magasabban lévő levegő úgy halad át az összesűrűsödött alatta levőn, mintha azt felforgatná, feltekercselné és így keletkeznek a fodros felhőhullámok.