A Leuveni Katolikus Egyetem vészhelyzeti események adatbázisa a tűzvészek miatt a 2023-as évet "a 21. század leghalálosabb évének" minősítette. A gyakoribb erdőtüzek miatt meglehetősen kis ideje van a növényzetnek a regenerálódásra, hiszen már az ajtón kopogtat a következő tűzeset kialakulása.

A hatások a szén-dioxid elnyelését is befolyásolják, így hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

2023-ban az erdőtüzek közel 400 millió hektárnyi területet pusztítottak el, több mint 250 ember halálát okozták, és mintegy 6,5 milliárd tonna szén-dioxidot juttattak a levegőbe, bár ezt a számot a fosszilis tüzelőanyagok és a cement felhasználásából származó 36,8 milliárd tonnához képest kell viszonylagosan megítélni.

Nemcsak a nyári időszakban, de Európa-szerte és kiváltképp Olaszországban ezen időszak alatt szinte mindennapos a tűzesetek sorozata. A legsúlyosabban érintett régiók közé tartozik Szardínia és Szicília, ahol évente több tucat hektárnyi mediterrán bozótos ég el. Európában a 2006-2022 közötti időszak átlagát 55%-kal haladták meg, ezen belül Olaszországban 79%-os, Franciaországban pedig 204%-os a növekedés.

A 2023-as tüzek rámutathattak a természeti erőforrásokkal folytatott fenntartható gazdálkodás fontosságára és az éghajlatváltozás - amely növelheti az erdőtüzek kockázatát és kiterjedését - kezeléséhez szükséges teendőkre.

A tüzek során a fák elégetése következtében a korábban elraktározott szén-dioxid ugrásszerűen a légkörbe kerül, a keletkező szén mintegy 80 százalékát pedig az újranövő növényzet újra felszívja. A fennmaradó 20 százalék hozzájárul a CO₂ felhalmozódásához a légkörben, ami tovább fokozza az éghajlatváltozást.