Halmazállapot-váltás: az ónos eső

Szeptemberrel beléptünk a téli félévbe, ami tőlünk, meteorológusoktól egy másfajta szemléletmódot követel. Másfajta veszélyes időjárási eseményekre kell felhívnunk a figyelmet, valamint az előrejelzésekben is másabb paraméterekre kell összpontosítanunk.

Ahogyan egyre hidegebbre fordul az idő, a csapadék halmazállapot-váltása is egyre közelebb kerül. A következőkben közérthetővé tesszük az ónos eső kialakulását és annak feltételeit.

Laikusként arra gondolhatunk, hogy a különböző csapadékfajták és azok mennyisége egy adott felhőtípusból esik, azonban ez nem így van. A csapadék halmazállapota és mennyisége a fölötte elhelyezkedő légréteg vastagságától, hőmérsékletétől és annak vízgőztartalmától függ.

Egy téli helyzetben, amikor egy melegfront halad át fölöttünk, eltérő hőmérsékletű légrétegek alakulhatnak ki egy adott pont felett, ahogyan a fenti ábrán is megfigyelhetjük.

A közlekedés szempontjából talán a legveszélyesebb csapadékfajta az ónos eső, ami akkor keletkezik, ha a leeső, szilárd halmazállapotú csapadék esés közben egy melegebb légrétegbe érkezik, így ott megolvad, de hiába halad át egy újabb fagypont alatti hőmérsékletű rétegen, nem fagy meg. Ezeket túlhűlt vízcseppeknek nevezzük, hiszen fagypont alatti hőmérséklettel rendelkeznek, de még folyékony halmazállapotúak, viszont mire a tereptárgyakhoz érnek azonnal megfagynak és azokon jégréteget képeznek.