Az Antarktisz, amely földrészre Carsten Borchgrevink, norvég biológus lépett először az 1800-as évek végén, a déli sarkkörtől délre helyezkedik el. Itt nincs állandó lakos, nem is csoda, mivel kegyetlen hideg tud lenni: ezen a télen hidegrekordot elérő mínusz 80 fokot mértek az Amundsen-Scott állomáson!

A zord időjárásnak ellenállva a pingvinek közül a császárpingvin, a legnagyobb pingvinfaj, egész évben az Antarktiszon él. Továbbá temérdek alga keletkezik és megtalálhatóak még a világítórákok, fókák és halak is.

Két virágzó növény képes ebben a dermesztő hidegben megélni: a Deschampsia antarctica, ami a fűfélékhez tartozik és a Colobanthus quitensis, ami gyógynövényként is ismert.

Időszakosan emberek is megfordulnak ezen a jeges földrészen, akik többnyire a nyári hónapokban a számos kutatóállomások valamelyikén dolgoznak, ill. a halászok és manapság már a turisták által is közkedvelt úticél ez a vidék.

Sajnos nemcsak a klímaváltozás jelent veszélyt az Antarktiszra, hanem a halász- és turistahajók is, amik felboríthatják az ökoszisztémát. Ezek a hajók nagy területet járnak be és sajnos a hajókra tapadva új állatfajok érkezhetnek a sarkvidékre, amik megváltoztathatják, felboríthatják az ottani eddigi életet.