Európa rendkívül hideg januárt élt át. A mínusz 2,34 fokos átlaghőmérséklet mellett ez volt a leghidegebb január 2010 óta. Ez nem csak Közép-Európát érintette. Nyugat-, Dél- és Kelet-Európában a hideg és a hó nagy problémákat okozott.

Olaszországban, a Nyugat-Balkánon, Nagy-Britanniában és az Ibériai-félszigeten is árvizek voltak.

A hideg oka egy úgynevezett "blokking" helyzet volt. Egy erős magasnyomású terület Észak- és Északkelet-Európa felett folyamatosan hideg kontinentális levegőt irányított nyugat felé, míg a mérsékelt atlanti levegő alig tudott átjutni ezen a hideg légtömegen. Az időnként gyengülő poláris örvény tovább könnyítette a sarkvidéki hideg levegő áttörését.

Globális szinten azonban egészen más kép rajzolódik ki: az északi féltekén tapasztalt hideg időjárás ellenére 2026 januárja világszerte az ötödik legmelegebb volt a mérések kezdete óta.

Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy az Északi-sarkvidéken egyidejűleg az átlagosnál melegebb volt. Ez pedig illeszkedik az összképbe: míg a hideg levegő Európába húzódott, az Északi-sarkvidékre többnyire enyhébb légtömegek érkeztek.

Ilyen mintázatok gyakran fordulnak elő zavart poláris örvény esetén. Ennek megfelelően a tengeri jég kiterjedése is jelentősen alacsonyabb volt az átlagnál. Ehhez hozzájárultak a déli féltekén bekövetkezett hőhullámok is, amelyek tovább emelték a globális hőmérsékletet.