A La Niña egy éghajlati jelenség, amely nagy mértékben befolyásolja elsősorban a trópusi területek éghajlatát, de közvetetten hatással van más földrészek időjárására is.

Dél-Amerika nyugat partjainál és a Csendes-óceán középső részén jelentkező hidegebb tengerfelszíni hőmérséklettel és az átlagtól eltérő légnyomással társul.

A La Niña idején Dél-Amerika nyugati vidékein a tengerfelszín hűvösebb, mint általában. Mindez hatással van a légköri cirkulációra is. Olyan időjárási eseményeket eredményez, mint például intenzívebb szél és ciklonok az érintett régiókban. Gyakran jár együtt növekvő csapadékkal Ausztrália déli felén, illetve az Indonézia térségében. Szárazabb körülményekkel Dél-Amerikában és az USA délnyugati részein.

A jelenségnek globális hatásai is vannak, beleértve az aktívabb hurrikánszezonokat az Atlanti-óceánon, de egyes területeken akár aszályt is előidézhet (pl. Dél-Afrika). A fejlett tudományos megfigyelések és modellezések ellenére sem lehet pontosan előrejelezni. A La Niña és az El Niño periodikusan váltakoznak az ENSO-ciklus részeként, ami széles körű hatásokkal jár a világ időjárására, gazdaságára és agrárterületeire egyaránt.

AZ USA-ban 2011. április 25–28. között az egyik legpusztítóbb tornádó sorozat volt megfigyelhető. Három nap leforgása alatt több, mint 300 tornádó alakult ki a délkeleti államokban. Ekkor éppen egy erős La Niña esemény zajlott. Az események közti biztos összefüggés azonban még napjainkban sem tisztázott.