Különböző éghajlati körülmények vezettek ahhoz a szárazsághoz, ami az Amazonas rekordalacsony vízszintjét eredményezték. A jelentős vízhozamú folyam helyett a szem messze csak homokpadokat lát.

Az 1902-ben indult folyamatos feljegyzések óta a legalacsonyabb vízszintet mértek Manausnál, ahol a Föld legvízgazdagabb folyója kevesebb, mint 13 méteres vízállásra csökkent. Egy átlagos időszakban, az évnek ebben az periódusában a vízszint általában négy méterrel magasabb. Kiugró adatnak számított a két évvel ezelőtt júniusi adat, amikor is néhánnyal 30 méter felett volt a vízállás.

Fontos megjegyezni, hogy a vízszint nem egyenlő az abszolút vízmélységgel, ugyanis ez a mérési ponttól függően nagy mértékben változik. A mérési pont felállításakor a vízszintet általában önkényes mérésként határozzák meg.

Az Amazonas a Föld összes folyója vízhozamának közel 20%-át adja, ezért óriási jelentőséggel bír. Fontos vízi útvonal az áru- és személyszállítás szempontjából. Továbbá az aszály egyaránt érinti az Amazonas mellékfolyóit is, ahol a hajózás hasonlóan a főfolyóhoz, központi szerepet tölt be. Az alacsony vízszint miatt az élelmiszerhez és az ivóvízhez való hozzáférés sok ember számára már most is erősen korlátozott.

A folyó menti 50 városban már szükségállapotot rendeltek el, csaknem félmillió ember lehet érintett. Az elmúlt hetekben tartós szárazság és hőség jellemezte a térséget, aminek eredményeképp a jelentős párolgás mellett a víz hőmérséklete is fokozatosan emelkedett, csökkentve ezzel a víz oxigéntartalmát. A kevés oxigén a delfinek és még számos halfajra végzetes lehet.