Az idei év nagy valószínűséggel a legmelegebb év lesz, amit valaha is feljegyeztek. Emellett a globális felmelegedés is mérföldkőhöz érkezett: november 17-e volt az a nap, amikor a globális hőmérsékletnek az iparosodás előtti átlaghoz viszonyított pozitív eltérése először lépte át a két Celsius-fokos lélektani küszöbértéket.

Ez az az év, amikor már nincs időnk arra, hogy az összes hőmérsékleti rekordot - helyi, kontinentális és mindenekelőtt a globálist - feljegyezzük. A világ legmelegebb júliusi napjai vagy a rekordmeleg szeptember és október után novemberben újabb kellemetlen rekordok következnek.

A 2015-ös párizsi megállapodásban a világ kötelezettséget vállalt arra, hogy a globális hőmérséklet pozitív eltérése az iparosodás előtti időkhöz képest 2100-ig nem haladhatja meg a 1,5 fokot.

Jelenleg olyan helyzetben vagyunk, hogy a 2 °C-os küszöbértéket mindössze egyetlen napon léptük túl, míg az év eddigi napjainak többsége lényegesen kisebb eltérést mutatott. Ennek ellenére 2023 valószínűleg a bejelentett, 1,5 °C-hoz veszélyesen közeli eltéréssel fog zárulni.

A párizsi megállapodás célja még nem sérült, de a világ a jelek szerint e negatív forgatókönyv felé halad. Van esély arra, hogy 2100-ra az eltérés nem haladja meg a megállapított 1,5 °C-ot, de ez a jelenlegi számokat tekintve viszonylag kicsi.

Több tanulmány is arra utal, hogy a globális hőmérséklet-emelkedésnek ezen a tartományán belül lehet elérni az úgynevezett fordulópontokat. A fordulópontok a Föld éghajlati rendszerének kritikus küszöbértékei, amelyeken túl néha visszafordíthatatlan változások következhetnek be a bolygó éghajlati rendszerében, és tovább gyorsíthatják az éghajlatváltozást.

A globális légköri keringés változásai vagy az óceáni áramlatok változásai jöhetnek számításba.