A Helene hurrikán szeptember 26-án érte el Floridát, és nagymértékű pusztítást okozott. A kutatások szerint az éghajlatváltozás valószínűleg 50%-kal növelte a csapadékmennyiséget.

A 4-es kategóriájú Helene hurrikán heves széllökésekkel, hatalmas csapadékmennyiséggel és széles körű pusztítással sújtotta a floridai part menti városokat, például Tampát és Cedar Key-t.

Az áradások túlterhelték a vízelvezető rendszereket, és millióknál megszűnt az áramszolgáltatás. Ahogy a vihar észak felé haladt, tetemes csapadékot vitt Georgiába és a Karolinai-szigetekre.

Amint pedig elérte az Appalache-hegységet, az esőzések katasztrofális áradásokat és földcsuszamlásokat okoztak Tennessee-ben, a Karolinai-félszigeten és Virginiában.

Az áradások ezeken a területeken példátlanok voltak, egyes régiókban rekordmennyiségű, 380 mm csapadék hullott mindössze 48 óra alatt.

Az első gyors attribúciós tanulmány arra utal, hogy az éghajlatváltozás jelentősen felerősítette a Helene hatását.

A kutatók a Granger-féle oksági összefüggés-következtetési módszert alkalmazva úgy becsülik, hogy az éghajlatváltozás több mint 50%-kal több csapadékot okozott Georgia és Carolinas egyes részein, és 20-szor valószínűbbé tette az ilyen események bekövetkeztét.

Összehasonlításképpen, a Harvey hurrikánra - amely szintén történelmi esőzéseket okozott Texasban - vonatkozó attribúciós tanulmányok megállapították, hogy az ember okozta éghajlatváltozás valószínűleg legalább 18,8%-kal növelte a csapadék felhalmozódását Houston leginkább érintett területein.

A gyors attribúciós vizsgálatok olyan tudományos elemzések, amelyeket röviddel a szélsőséges időjárási események után végeznek annak felmérésére, hogy az ember által okozott éghajlatváltozás milyen mértékben befolyásolta az esemény valószínűségét vagy súlyosságát.

Ezek a tanulmányok éghajlati modelleket és megfigyelési adatokat használnak annak gyors megállapítására, hogy a globális felmelegedés hozzájárult-e és milyen mértékben a szélsőséges eseményekhez.